Szívritmuszavar

A szívritmuszavar típusai és tünetei

Szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján szerint a szívritmuszavar alábbi típusait különböztetjük meg:

Tachycardia esetén a pulzus magas, azaz a szív 100-nál többet ver percenként. Ha a probléma oka a pitvarban vagy a szív felső kamráiban kezdődik (supraventrikuláris tachycardia (SVT)), akkor az oka lehet akár pitvarfibrilláció is. Tünete lehet a szapora szívverés, gyengeség, fáradtság, szédülés, eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet. A szabálytalan és gyors szívverés növeli a stroke és a szívelégtelenség kockázatát. Ugyancsak szívproblémákhoz vezethet, ha a tachycardia oka a kamrákban, a szív alsó üregeiben kezdődik. Ezekben az esetekben mindenképpen forduljon kardiológus szakorvoshoz.

Bradycardia esetén a pulzus alacsony, a szív pedig percenként 60-nál kevesebbet vet. Ez veszélyes állapot, mert nem képes a megfelelő mennyiségű vér továbbítására. Leggyakrabban lassú szívverés, fáradtság, szédülés vagy esetenként akár ájulás jelzi a problémát. Mindenképpen ajánlott szakorvosnak megmutatni.

Extrasystole olyan szívritmuszavar, amely során a szív a normál ütéseken kívül egy vagy több extra dobbanást végez. Az extrasystole általában nem okoz panaszokat, sokan tapasztalják meg életük során komolyabb következmények nélkül. Amennyiben rendszeresen jelentkezik vagy más tünetek is kísérik, érdemes kivizsgálást kérni.

A szívritmuszavar kialakulásának kockázatát növeli:

• 60 év feletti életkor
• cukorbetegség
• magas vérnyomás és egyéb szívpanaszok
• pajzsmirigybetegség
• krónikus tüdőbetegség
• alvási apnoé
• rendszeres alkoholfogyasztás

A szívritmuszavar okai

Ahogy a szívritmuszavar tünetei úgy az okai is rendkívül szerteágazóak lehetnek, amelyek átmenetileg vagy állandó jelleggel is fennállhatnak:

• szívbetegség
• szívizomgyulladás
• szívbillentyű-probléma
• koszorúér-betegség
• elektrolitok egyensúlytalansága
• túlzott koffeinfogyasztás
• dohányzás
• túl sok stressz, szorongás
• alkohol- és drogfogyasztás
• várandósság
• egyes gyógyszerek mellékhatása
• alacsony káliumszint

Mikor kell kardiológushoz fordulni szívritmuszavar esetén?

Szívritmuszavar esetén életet menthet a korai diagnózis, ezért ajánlott az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni. A fáradtság, a mellkasi fájdalom, a túl szapora vagy éppen nagyon lassú szívverés, az egy-egy alkalommal kimaradó dobbanás is szívritmuszavarra utalhat. Különösen indokolt felkeresni kardiológus szakorvost családi halmozódás esetén, akár tünetmentesen is.

A kardiológiai vizsgálat menete

A szívritmuszavar okának megállapítására napjainkban már számos műszeres diagnosztikai eszköz elérhető. A legelső lépés az anamnézis felállítása, amely során pontosan átbeszéljük a tüneteket, azok körülményeit, időtartamát, gyakoriságát, más betegségeket, családi kórtörténetet, a szedett gyógyszereket, kockázatnövelő- és csökkentő tényezőket.
Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során ellenőrzöm a páciens bőrét, nyálkahártyát, a pulzust, a vérnyomást, meghallgatom a tüdő és a szív működését.

Következő lépésként 12 lépéses nyugalmi EKG-val figyelem meg a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezését és vezetését. Szívultrahanggal feltérképezem a billentyű problémára, szívmegnagyobbodásra vagy kiáramlási akadályra utaló jeleket. Holter EKG-t alkalmazok abban az esetben, ha sem a nyugalmi EKG, sem az ultrahang nem mutat eltérést. Így a ritkán előfordult, az éjszakai nyugalomban vagy bizonyos mozgás hatására jelentkező eltérések is felszínre kerülnek.

A kivizsgálás részét képezi a célzott laborvizsgálat is, amelyből kiderül, ha az eltérések okát a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, más hormonzavar, eletrolitzavarok vagy más betegség okozza.

Amennyiben indokolt a kardiológus további szakorvosi vizsgálatokat is javasolhat, pl. nyaki-pajzsmirigy illetve hasi ultrahang, röntgen, CT, MR, 24 órás vérnyomásmérés, endokrinológia, tüdőgyógyászat vagy hematológiai konzílium.