Koszorúér betegség
A koszorúér betegség vagy koszorúér szűkület az egyik leggyakoribb szívbetegség, amely világszerte milliókat érint. A betegség évtizedek alatt alakul ki. A koszorúerek a szív saját artériái, amelyek a szív tápanyag- és oxigénellátást biztosítják. A felhalmozódó zsírok, koleszterin, kalcium és egyéb anyagok az artériák belső falára tapadnak, larakódnak, ún. plakkokat alkotnak és fokozatosan beszűkítik az ereket, akadályozva ezáltal a szív optimális vérellátását. Óriási veszélye, hogy a koszorúér szűkület sokáig tünetmentes, súlyos esetben azonban szívinfarktus, szívritmuszavar vagy akár hirtelen szívhalál is kialakulhat. Megelőzés céljából is érdemes kardiológushoz fordulni.
A koszorúér szűkület típusai és tünetei
A koszorúér betegség kis-, közepes vagy súlyos mértékű is lehet. A kis mértékű lerakódás sokáig nem okoz panaszokat. Megelőzés céljából ekkor is érdemes rendszeresen ellenőrizni bizonyos laborparamétereket. Közepes vagy súlyos koszorúér betegség esetén az artériákban már jelentős plakképződés figyelhető meg, és ún. instabil plakkok is megfigyelhetők. Idővel a zsírok kalciumot kötnek meg, és érelmeszesedés alakul ki. Ha akadályozott a szívizom vérátáramlása, szívinfarktus, esetleg szívbillentyűbetegség is kialakulhat.
Eredete alapján a koszorúér betegség két típusát különböztetjük meg:
Atherosclerosis esetén zsírokból, koleszterinből, kalciumból és egyéb más anyagok larakódásából plakkok alakulnak ki a koszorúér falán. Idővel a plakkok folyamatosan vastagodnak és egyre inkább beszűkítik az artériát.
Spasmus esetén a koszorúér izomzata hirtelen összehúzódik, ez okozza a koszorúér szűkületét. Ekkor a szívizom rövid ideig kevesebb oxigént kap, ami koszorúérgörcs vagy szívinfarktus kialakulásához vezethet.
A koszorúér betegség súlyosságától függően a tünetek szerteágazóak lehetnek: kisebb szűkület esetén szívtáji szorító érzés vagy légszomj jelentkezik. Súlyos esetben, ha az erek nagymértékben beszűkülnek, szívinfarktust vagy akár hirtelen halált is okozhatnak.
Fontos! A koszorúér betegséget nem szabad félvállról venni, mert a koszorúerek elzáródása szívinfarktushoz vezethet. Családi kórelőzmény esetén is érdemes kardiológiai kivizsgálást kérni.
Azonnal hívjon mentőt, ha a páciens szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű érzést tapasztal, ami a bal vállba is kisugárzik. További árulkodó tünet, hogy a páciens erőtlen, gyenge, fullad és verejtékezik!
A koszorúér betegség kiváltó okai
A koszorúér betegség életmód-betegség, amelynek kockázatát jelentősen növelő tényezők a következők:
- dohányzás
- magas vérnyomás
- magas koleszterinszint
- cukorbetegség
- mozgásszegény életmód
- túlsúly
- genetikai tényező
- stresszes életmód
- egészségtelen táplálkozás
Mikor kell kardiológushoz fordulni?
A koszorúér betegség évtizedek alatt alakul ki. Az életkor előrehaladtával nő a kialakulásának esélye is. Fontos ezért a rendszeres, évenkénti laborvizsgálat. Rendellenes laboreredmény esetén pedig érdemes a szív és a szívkoszorú erek vizsgálatát kérni.
A koszorúér betegség kardiológiai vizsgálatának menete
A koszorúér betegség megelőzésében kulcsfontosságú a rendszeres kardiológiai szűrővizsgálat, mert a tünetek erőssége nem mindig utal annak súlyosságára. A kardiológiai anamnézis során fontos információ a panaszok jellege, megjelenési gyakorisága és időtartama, a fájdalom helye, a tünetek megszűnésének körülményei és a családi kórelőzmény egyaránt. Ezek alapján a kardiológus már következtethet a koszorúér betegségre, amelynek igazolása nyugalmi EKG-val, terheléses EKG vizsgálattal, szívultrahanggal, CT-vel és Holter EKG vizsgálattal, scintigraphiás vizsgálattal, terheléses ultrahang vizsgálat is igazolható.
A koszorúér betegség kezelése
A koszorúér betegség kezelése szívkatéterezéssel, koszorúér-tágítással vagy ún. bypass műtéttel történik. Kiegészítő kezelésként az egészséges életmódra való áttérés, rendszeres testmozgás, súlycsökkentés, a koleszterinszint csökkentése, valamint a dohányzás és a alkoholfogyasztás elhagyása javasolt.